New York, London, Szingapúr és más hatalmas városok utcái alatt több ezer kilométernyi csatornavezeték, óriási gyűjtőcsatornák, szivattyúállomások és ipari üzemek méretével vetekedő szennyvíztisztító telepek rejtőznek. A tisztítótelepeken eltávolítják a szennyvízből a hulladékot, a homokot, a zsírt és a szilárd anyagokat. Ezután baktériumok milliárdjai bontják le a szerves szennyeződéseket. A megtisztított vizet visszavezetik a folyókba vagy újra felhasználják, a megmaradt iszapból pedig biogáz vagy műtrágya készül, illetve ártalmatlanítják. Ebben a videóban végigkövetjük a városi szennyvíz teljes útját, megnézzük, hogyan alakulnak ki az óriási zsírhegyek, miért kerülhet szennyvíz a folyókba heves esőzések idején, és mi történne, ha egy nagyváros csatornarendszere hirtelen leállna.

Még azt sem vették észre, hogy egy aligátor is bemászott hozzájuk 🙂

Egyébként ijesztő, hogy egy turista az ilyen emberek miatt nem tudja egy pohárral megkóstolni a hegy vizét 🙁

Közben kiderült, hogy mi okozhatta a katasztrófát : A villámárvíz hátterében egy magashegyi gleccser leszakadó darabja állhatott. A mintegy 5200 méteres magasságban meginduló jég- és kőtömeg közel 1200 métert zuhanva ideiglenesen elzárta a Bhote Koshi folyó medrét. A természetes gát mögött ezalatt rohamosan emelkedett a vízszint, egyes szakaszokon fél óra alatt 9 métert.